Infláció kontra arany #3 – Hogyan érint minket?
Már mindent tudunk az inflációról, most vizsgáljuk meg,
hogyan érint ez minket, és mit tehetünk ellene?
Korábbi cikkeinkben (Infláció kontra arany #1,Infláció kontra arany #2) közelebbről is megismertük az infláció fogalmát. Most nézzük meg, hogyan érint ez minket a hétköznapokban!
Mindannyian érezzük, hogy valamit tennünk kellene a pénzünk elértéktelenedése ellen, ugye?
Nagyszerű, hiszen a párna alatt tartott pénz folyamatosan veszít az értékéből.
Ha még nem érezzük magunkat kellően rosszul, gondoljunk bele, hogy harminc évvel ezelőtt a bruttó átlagkereset 13 466 Forint volt.
Ma ekkora keresetből képtelenség megélni.
Persze az állam és a gazdaság folyamatosan az egyensúlyra törekszik a reálbérek emelésével, ezért fejlett gazdasági környezetben nem érezzük ennek hatását, hiszen arányaiban nem költünk nagyobb hányadot a vásárolt javakra. Sajnos a valóság gyakran eltér az ideálistól, és a bérek emelkedése nem képes lépést tartani az inflációval, főleg gyenge gazdaság, vagy válságok esetén, mint amilyen a Koronavírus okozta piaci helyzet.
Azt már tudjuk, hogy a pénzünk vásárlóértéke romlik, azaz az idő előrehaladtával adott mennyiségű pénzért egyre kevesebb árut kaphatunk.
Micsoda szerencse, hogy van egy csodafegyverünk az inflációval szemben! Ez pedig az arany!
Az arany kiváló eszköz az infláció elleni védelemre, hiszen a hosszútávú átlagok, amelyek több mint két évezreden át többé kevésbé követhetők, azt mutatják, hogy az arany ára az infláció növekedésééhez hasonló ütemben emelkedik. Ebből következik, hogy az arany a pénzzel szemben őrzi a vásárlóértékét.
Volt idő, amikor az USA dollár fizetőértékét aranyfedezet garantálta, erről a Bretton Wood rendszert bemutató cikkünkben olvashatsz. Ez a rendszer azonban már a múlté, ma egyik deviza mögött sincs teljes aranyfedezet.
Figyelem, matek következik!
Nézzünk egy példát arra hogyan változott a kenyér és az arany ára az elmúlt évtizedekben.
A példához az alábbi táblázatra lesz szükségünk:
2001.06.09 | 2011.06.09 | 2021.06.09 | |
HUF/$ | 294 Ft | 181.3 Ft | 285 Ft |
$/oz | 273,40 USD | 1 518,50 USD | 1 890,25 USD |
(ezer)HUF/oz | 80 380 Ft | 275 213 Ft | 538 721 Ft |
1kg Kenyér(fehér) | 144 Ft | 286 Ft | 390 |
2001.06.09 | 2011.06.09 | 2021.06.09 | |
oz/1kg kenyér (fehér) | 558,19 | 962,28 | 1381,34 |
80 380 HUF/1 kg kenyér (fehér) | 558,19 | 281,05 | 206,10 |
A fenti táblázat megmutatja, hogy hány Forintba került egy uncia arany 2001-ben, 2011-ben és 2021-ben, valamint, hogy hogyan változott a kenyér ára Forintban. Kövessük végig, hogyan alakult az arany ára: míg 2001-ben 80 380 Forintba került egy uncia arany, 2011-ben már 275 213 Forintba, 2021-ben már közel 538 721 Forintba került ugyanannyi arany.
Most nézzük meg, hogy 2001-ben 1 uncia arany árának megfelelő 80 380 Forintért hány kg kenyeret vásárolhattunk az évek folyamán: 2001-ben még 558,19 kilogrammot, 2011-ben 281,05 kilogrammot, 2021-ben pedig már csak 206,1 kilogrammot kaptunk ugyanazért a pénzért.
Most jön a varázslat, ugyanis míg a Forint vásárlóértéke a kenyérhez viszonyítva közel 75%-al csökkent, az arany vásárlóértéke ugyancsak a kenyérhez viszonyítva duplázódott 20 év alatt!
Ez nem csak a számok játéka, számtalan példa említhető, legismertebb például a Ford T-modell esete.
Ha érdekel a történet olvasd el ezt a cikkünket is: Ford T-modell és az arany
Kalkulátoraink
Próbálja ki kalkulátorunkat, amelyet az elmúlt 30 év MNB valuta árfolyam adatai (USD/EUR, USD/HUF), a World Gold Council arany árfolyama (OZ/USD, G/EUR) és a Központi Statisztikai Hivatal által közreadott éves inflációs adatsor alapján készítettük.
Segítségével megnézhetjük, mi történt volna pénzünk vásárlóértékével, ha a múltban aranyfedezetű megtakarítást vagy befektetést választunk, vagy előrejelzést is készíthetünk.
NEM ÉRDEMES LEMARADNI!
Következő cikkünkben átnézzük, hogyan is hat az infláció közvetlenül a mi életünkre.