Infláció kontra arany #1 – Infláció, drágulás, pénzromlás
Infláció, drágulás, pénzromlás.
Hogyan és miért?
A koronavírus járvány egyfajta ködbe burkolta a gazdaságot, egy évvel ezelőtt nehéz volt előre jelezni a hosszútávú hatásokat. Az elemzők a megszokott gazdasági növekedés lassulására, erős inflációra számítottak.
Mára a köd átláthatóbbá vált, és a várakozásoknak megfelelően emelkedett az infláció az előző időszakhoz képest.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk mit jelentenek az inflációval kapcsolatos fogalmak, és hogy ezek hogyan érintik a pénztárcánkat.
Az elején tisztázzunk három fogalmat, amelyek ismerete segít majd értelmezni a cikkben leírtakat:
Infláció: tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely tehát általános áremelkedésre utal, és az egységnyi pénz értéktelenedését jelzi.
Az inflációs ráta: Az inflációs ráta kifejezi, hogy hány százalékkal emelkedett az árszínvonal az előző időszakhoz viszonyítva.
Defláció: Az árszínvonal tartós csökkenése.
Az infláció kiváltó oka lehet a kereslet megnövekedése a termékkosár tartalma iránt és a túlkínálat is. Ideális helyzetben a jegybankoknak van elegendő mozgástere mindkét esetben a korrekcióra.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal közli az infláció azaz az árszínvonal alakulását, ehhez egy olyan 1100 jószágot tömörítő termékkosarat állítottak össze, amely a lakossági (háztartási) felhasználást leginkább tükrözi. A kosárban szereplő termékek árának változásából számítjuk az inflációt. A KSH és a Magyar Nemzeti Bank minden hónapban és évben közreadja az inflációs jelentését.
A cikk írásakor a magyar infláció 8 éves csúcson jár, 2021 Júniusáig az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,9%-al emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest.
De hogyan érint minket az infláció és miért érdemes rá figyelni?
Bár sokan fejvesztve menekülnek az infláció szó hallatán, ez egy természetes folyamat, ráadásul gyakran szükséges az infláció mesterséges „manipulálása” a pénzmennyiség növelésével vagy szűkítésével.
Egyelőre elég a szakzsargonból, most nézzük meg egy hétköznapi példán keresztül, hogy mit is jelentenek a fentiek:
Magyarországon sokat emlegetett példa az Euró-Forint devizapár, sokat ezzel azonosítják az inflációt, ugyanakkor a devizapár vizsgálata csak részben alkalmas az
infláció vizsgálatára. Tudjuk, ha az Euró erősödik a Forinttal szemben, akkor az Euró drágul. Nem is volt olyan régen, amikor még 250 Forint körül válthattunk Eurót a nyaralásra, ma egy Euró erős szár Forinttal kerül többe. Máris drágábbnak érezzük az Eurozónát, ami a Forinthoz viszonyítva igaz is, de vajon az Eurót használó országok termékkosarába tartozó javak is olyan ütemben drágulnak ahogy a Forint gyengül az Euróval szemben? Természetesen nem, legalábbis nem mindig.
A Forint “erejét” a jegybank képes manipulálni a céljainak megfelelően, jelen helyzetben a Koronavírus miatt gazdaságélénkítő hatása van egy magasabban tartott, de kontrollált inflációnak.
NEM ÉRDEMES LEMARADNI!
Következő cikkünkben megismerkedünk az infláció kontrollálásának módjával,
ezt követően megnézzük majd azt is, hogyan hat az infláció közvetlenül a mi életünkre.